www.orci.hu

Hírek

10 éves születésnapját ünnepelte a Nyugdíjas Klub.

További sok sikert, erőt, egészséget kívánunk tagjaiknak!

 




« vissza

Baranyai János

1. ÉLETRAJZI ADATOK

1926. április 1-jén született Orciban. Édesapja a helyi gazdaságban szolgált. A családban a negyedik gyermek volt, testvérei fiatal korukban elhunytak.

1951-ben nősült, Csamári Annát vette feleségül. Fia, Sándor 1955-ben született.

2. ISKOLÁI

A hat elemit Orciban járta, majd a háború után a 7. és a 8. osztályos vizsgákra Orciban készült fel és Toponáron tette le azokat. A termelőszövetkezet megalakulása után beiskolázták Mohácsra egy bentlakásos állattenyésztő képzésre, ami kétszer 5 hónapig tartott. Ennek elvégzése után felvették a technikumba, és mivel beleszámították a 10 hónapnyi képzést, így három év alatt szerezte meg az érettségit.

3. SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE

A mostani Kossuth Lajos utca 39. szám alatti ház helyén állt egy régi parasztház, Bita Józsefék laktak itt. Velük közösen volt földjük, fele-fele arányban művelték. Bita József 1944-ben elhunyt. Ekkor Jani bácsi családja eltartási szerződést kötött az özveggyel, így őt haláláig gondozták, majd halála után ők örökölték a házat, amelyben a mai napig is élnek.

A taszári reptér építésénél segédmunkásként dolgozott két és fél évig.

1959. március 6-án megalakult a termelőszövetkezet. Először munkás volt, majd májustól állattenyésztési brigádvezető. 1964-ben összevonták az Orci és a Zimányi TSZ-t, 1968-ig a közös TSZ brigádvezetője volt. 1968. január 1-jétől Toponárral is összevonták a már korábban egyesített TSZ-t, ahol Orci-Zimány üzemegység növénytermesztési vezetője lett, munkakörének székhelye 1973-ig Zimány volt. 1973-ban megválasztották függetlenített elnökhelyettesnek, így a munkáját 1989-ig, nyugdíjba vonulásáig Toponáron végezte.

4. TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE

1949-ben, a községi tanács megalakulásakor, a község vezetői a békekölcsönök összeírásával bíztak meg. A következő tanácsválasztáskor már őt is beválasztották, majd a következő ciklusban nem került be, és az azt követőbe pedig ismét, innentől kezdve végig tanácstag volt. 1965-ben összevonták az Orci és a Zimányi Községi Tanácsokat, ekkor tanácselnök-helyettes lett.

A tanácsok összevonása miatt Baracsi Lajos elkerült Zselickisfaludra, majd mint titkár visszakerült Orciba. Jani bácsi ekkor üzemegység vezető és tanácstag is volt. Id. Sovák Lajos is a TSZ-nél dolgozott és nagyon tevékeny tagja volt a közösségnek. Ők hárman összefogtak és kemény munkájuk árán elkezdődhetett a faluban a járdák kiépítése. A TSZ ingyen fuvarral segítette az építkezést. Az egész község együtt dolgozott, mindenki kivette a részét a munkákból, és bár jó pár évig eltartott, de társadalmi munkában elkészültek a járdák a faluban.

1971-72 között építették a szarvasmarha telepet. Ekkor került a József Attila utcában megépítésre az első kövesút a termelőszövetkezetig. A mostani Hegyi utca volt a következő, amelyik „szilárd” burkolatot kapott, ugyanis a boltba nem tudták autóval szállítani a kenyeret a sáros úton, és nehézkes volt minden alkalommal átrakodni az árut lovaskocsira, majd azzal felhordani.

A következő lépés a ravatalozó felépítése volt, ugyanis ha valaki meghalt, azt a háztól kellett temetni, onnan kellett kivinni a temetőbe. Ez is nagyobb beruházásnak számított, és szintén társadalmi munkában készült el.

A soron következő köves út a Kossuth Lajos utca volt, ahova a kavicsot Taszárról, a honvédségtől hozták, ekkor került sor az árkok kialakítására is. Ezután került rá erre az alapra a „végleges” zúzalék.

A villanyvezeték kiépítésében is tevékeny szerepet vállalt. Az erdőben kivágták a villanyoszlopnak való fákat, majd egészen Dénesmajortól (mai Kaposvári Egyetem területétől) egészen Orciig felállították azokat. Ez is közös összefogással, társadalmi munkában valósult meg. A transzformátor-állomás a Kossuth Lajos utca végén volt.

A szarvasmarha telepen volt egy 80 méter mély fúrt kút. A TSZ képviseletében felajánlották ezt a kutat a falu részére, s ennek alapján el lehetett indítani a vízmű társulás megalakítását és a vízmű kiépítését.

Több évtizedes közéleti tevékenységéért, a faluért végzett munkájáért 2006-ban díszpolgári címet kapott. A véleménye erről a dologról a következő: „Egy-egy ember nem érdemli meg ezt a címet, így én magam sem, mert ahhoz, hogy ez a sok minden elkészült, nem volt elég egy ember tenni akarása, hanem egy egész közösség összefogása kellett. Mindenkinek közös érdeke volt a víz és a villany bevezetése, a kövesút megépítése. Ehhez én csak egyike voltam azoknak, akik pozíciónkból adódóan meg tudtuk tenni a kezdeti lépéseket. Amikor elkezdődtek a munkák, mi is ugyanúgy kivettük a részünket belőle. Jól lenne, ha a mai világban is lenne még ilyen erős összetartás az emberek között, mint akkor, amikor a szükség nagy úr volt.”

5. HÁBORÚS ÉVEK

A háború kezdetén még csak 12-13 éves volt, így ő „megúszta” a katonaságot, viszont 1942-ben édesapját behívták katonának. Ekkor ő egyedül maradt otthon édesanyjával, a lovakkal a földeken dolgozott. 18 éves kora körül őt is behívták alkalmassági vizsgára, de hadi munkában már nem kellett részt vennie. 1944 decemberében a taszári reptérre kellett mennie robotba, ingyenmunkára.

6. NYUGDÍJAS ÉVEK

1989-óta nyugdíjas. A ház körül sokat segít feleségének, Annus néninek, a konyhakertet is együtt tartják rendben. Ezen kívül, ha egészsége engedi, a télre fát fűrészelget, illetve farigcsál ezt-azt.