Falukrónika

Heraldikai leírás Álló kerektalpú vörös pajzs, kék boglárpajzzsal. A címerpajzs vörös mezejében jobbra fordult, nyelvét kiöltő, kétfarkú arany oroszlán áll, amely a jobbjában arany markolatú és keresztvasú ezüst pengéjű szablyát tart, balját támadólag nyújtja. A boglárpajzs kék mezejében egymással a száraik közepénél összefonódó M és A betűk, melyek fölött leveles arany koronából latin kereszt nő ki, a betűk alatt hatágú arany csillag. Magyarázat A címer a település korábbi birtokosaira, és egyben Orci történeti múltjára utal. A nagypajzs oroszlánja a település nevét viselő és 1733 óta a község földesuraként szereplő báró Orczy család nemesi címerében szerepel. A XIX. századtól kezdve a Piarista Rend lett a település birtokosa. A rend címerének fő szimbóluma látható a boglárpajzsban. Az M és A betűk Szűz Mária nevének első két betűje, illetve hazánkban a „Mária Anyánk” szavak rövidítése.

A község területén már időszámításunk előtt kb. 2000. évvel település volt. Ezt bizonyítják az útépítésnél előkerült leletek. A cseri határrészen római korból származó maradványok találhatók (halom, temetkezés). A feljegyzések szerint a község névadói az Orczy lovagok, akik Koppány vezér leverésében vettek részt és a községet jutalmul kapták. A községhez tartozó Tömörke-pusztáról 1229-ből vannak feljegyzések.

A törökdúlások idején a község elpusztult. Írásos adatok alapján a községben 1715-ben 15 család lakott. A jobbágy felszabadítás idején a település 33 %-át kiosztják a fennmaradó 67 %-a Orczy bárók tulajdonában maradt, majd vétel útján a Magyar Kegyes Tanítórend tulajdonába került.

Az első világháború után tíz új házhely kerül kiosztásra. Gyökeres változást a község életében a második világháború utáni földreform hozta meg. A volt gazdasági cselédek között kiosztásra került a nagybirtok. Új házhelyek kerültek kialakításra és rövid idő alatt egy új falurész épült fel.

A „villany” 1948. március 13-án gyulladt ki a községben. A kövesút, mely Kaposvárral összeköti a községet 1960. augusztus 20-án került átadásra, azóta állandó buszjárat könnyíti a lakosság közlekedését.  1980-ban elkészült a község vízellátását szolgáló II. számú mélyfúrású kút, majd a vízmű, amelyet 1981-ben helyeztek üzembe. A gázhálózat 1992-ben, a szennyvízhálózat pedig 2008-ban került átadásra.

Orci történelméhez tartozik, hogy a községben született a 19. század és a 20. század első felének egyik legnagyobb magyar festője Kunffy Lajos (1869-1962), és 1919-1921 között itt volt református lelkipásztor Tildy Zoltán, Magyarország későbbi köztársasági elnöke.

A község címerét 1997. május 1-jén avatták fel. Motívumaival az Orzy család és a kegyesrendek emlékét őrzi.

Orci Község Önkormányzata 2009. január elsejétől a Magyaratád, Patalom, Orci, Zimány Körjegyzőség keretei között működik.